KETTÉHARAP tárgyas ige
Két darabra, részre, kettőbe harap vmit; harapással két darabra, két részre oszt.
Kettéharapja a szilvát. Majd kettéharaptam a nyelvem. □ A derekán harapta ketté a szivarját. (Jókai Mór)
- kettéharapás; kettéharapható; kettéharapó; kettéharapott.