KŐSZÍVŰ melléknév -en [e], -bb
Mások ügye, baja, szenvedése iránt érzéketlen <személy>; rideg, szívtelen, durván önző. □ A szegény anyának köny tolul szemébe. Kőszivü fiának sirva lép elébe. (Arany János) || a. Könyörtelen, kérlelhetetlen <személy>.
Kőszívű apa, bíró, ember.