KŐKERÍTÉS főnév
Rendsz. cementtel egymáshoz erősített nagyobb kődarabokból készült, gyak. falmagasságú kerítés.
Kőkerítése volt a szomszédjának. Magas kőkerítés vette körül a gyümölcsöst. □ A lakóudvar kőkerítéssel van elválasztva a szérűskerttől. (Jókai Mór)