KÖZTISZTELET főnév
Vki iránt széles körben, általánosan megnyilvánuló tisztelet.
Köztiszteletben áll; köztiszteletnek örvend. □ Ritka egyhangúsággal szólnak a régiek
a köztiszteletről, mely környezte. (Péterfy Jenő) A köztiszteletben álló fiatal lelkes gazda
hanyaggá vált. (Mikszáth Kálmán)