KÓSZÁL tárgyatlan ige -t, -jon (
rosszalló is)
Cél nélkül jár-kel; csavarog, kóborol.
Egész nap az utcán kószál. □ Bezárkózott a szobájába, vagy egyedül kószált a városban. (Babits Mihály)
- Igekötős igék: bekószál; elkószál; összekószál; végigkószál.
- kószálás; kószálgat; kószáló.