KÜLTELEK főnév (kissé
választékos)
Vmely lakott terület központjától távol eső, külső részén fekvő település; külterület.
A kültelek csatornázása már esedékes lenne. A telekárak a kültelken olcsóbbak. Gyalog járt be a kültelekről az iskolába. □ A villasor kültelken épült, s messze van a várostól. (Móricz Zsigmond) A kültelken kis gyermekek játszottak. (Nagy Lajos)