Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
2. (melléknévi jelzővel) Olyan <személy v. tárgy>, akinek v. amelynek a jelzővel meghatározott külseje van. Ápolatlan, barátságos, beteges, elhanyagolt, fiatalos, gondozott, idős, igénytelen külsejű; jó külsejű: csinos, formás, tetszetős, rokonszenves alakú, arcú ember; kopottas, lompos, megnyerő külsejű; rossz külsejű: visszataszítóan csúnya, ellenszenves, gyak. gondozatlan megjelenésű; szegényes, tetszetős, visszataszító, zilált külsejű. □ Betért a "Fehér farkashoz", egy nyájas külsejű egyemeletes házba. (Mikszáth Kálmán) || a. (melléknévi jelzővel) Külső megjelenésében olyan, amilyen a jelző alapszavával megjelölt személy általában lenni szokott, arra emlékeztető. Jogászos, kamaszos, magyaros, papos, parasztos, professzoros, tanáros, vidékies külsejű.