KÜLÖNSZOBA főnév
<Kórházban, szállodában, üdülőben> vkinek kizárólagos, személyes rendelkezésére álló, rendsz. külön bejáratú szoba.
A súlyos beteget különszobában helyezték el. || a. <Vendéglátó ipari üzemben> rendsz. kisebb helyiség a törzsvendégek, állandó asztaltársaságok használatára v. bizonyos alkalmakra.
A társaság bevonult a különszobába. || b. Szeparé. □ Nagy hajlongások közepette tessékelte be a függönyös különszobába, ahol rendelkezése szerint tíz személyre terítettek. (Kosztolányi Dezső)