KVINT főnév -et, -je [ë, e] (
régies írva: quint is)
- 1. (zene) <A hétfokú skálában> vmely alaphangtól felfelé számított ötödik hang. Alsó kvint: ilyen módon lefelé számított ötödik hang. A c-hang kvintje a g, alsó kvintje az f. || a. (zene) Vmely alaphang és a nála magasabb ötödik hang hangköze, ill. e két hang együttes hangzása. Tiszta, bővített, szűkített kvint. A párhuzamos kvintek menetét a klasszikus zene szabályai tiltották.
- 2. (játék) Ugyanazon színből egymás után következő öt kártya (pl. tízes, alsó, felső, király, ász). Kvint ász: olyan kvint, amelyben a legmagasabb kártya ász. Bemondja a kvintet. □ Quintet mondok alsóig. (Vas Gereben)
- 3. (sport) <Vívásban> az a védelmi állás, amidőn a vívó a kardot v. a tőrt vmivel váll magassága alatt kissé kifelé kinyújtott karral, ferdén felfelé irányítva tartja.