KÜLÖNLEGESSÉG [e-ë] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. A különleges melléknévvel kifejezett tulajdonság, jelleg; vkinek, vminek különleges volta. A feladat, a munkakör különlegessége. A szövet különlegességét mindenki megcsodálta.
- 2. (néha túlzó) Különleges eljárással, rendsz. kis mennyiségben v. kevés példányban készült, termelt, kiváló minőségű, újszerű v. általában különleges, jellegzetes ipari, mezőgazdasági termék, ételféleség, élvezeti cikk. Kisipari különlegesség; magyar különlegesség; a francia szakácsművészet különlegességei. Az édesnemes paprika és a hímzett papucs szegedi különlegesség. □ A fokos nagyon jól ismert különlegessége volt a kuruc fegyverzetnek. (Jókai Mór)
- különlegességi.