KÜLÖNÍRÁS [n-í] főnév -t, (-ok), -a
Általában a különír igével kifejezett cselekvés, eljárás.
- 1. Betűk, szavak közt hézag alkalmazása. A címszó betűinek különírása.
- 2. (nyelvtudomány) Némelyektől egybeírt összetett szavak, szókapcsolatok írásban történt szétválasztása (pl. rosszhírű: rossz hírű). Egybeírás és különírás; a különírás esetei. □ Mi
megkísértjük fölemelni gyenge szavunkat a különírás védelmében. (Arany János)