KURÍR  főnév -t, -ok, -ja (régies)
Futár, hírvivő. Diplomáciai, katonai kurír. □ A jelentésre gyorsan megjött a válasz; udvari kurír hozta lóhalálban. (Mikszáth Kálmán) A spanyol ruházatú udvari kurír e napon Elise levelei nélkül indult el a kastélyból. (Krúdy Gyula)