Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KARMANTYÚ főnév -t, -ja
  • 1. (régies) A kéz melegen tartására használt, rendsz. szőrméből készült, melegen bélelt, két végén nyitott, hengeres ruházkodási darab; régebben – kesztyű helyett – főleg nők, gyermekek, ritkábban férfiak is használták; muff. Bársony, prémes karmantyú. A kis kerek karmantyúban tartja zsebkendőjét és pénztárcáját. Nyakába akasztotta karmantyúját. □ Napokon át … tanakodtunk Marikával, hogy megvegyek-e … egy gyönyörű kis prémkucsmát, hozzávaló … pici, divatos karmantyúval. (Kaffka Margit) Mielőtt a vonat elindult, egy kis virágot vett ki, amelyet titokban magával hozott az úti karmantyújában. (Herczeg Ferenc)
  • 2. (ritka) Karvédő.
  • 3. (régies) A ruha ujjának alsó végén levő visszahajtás, csipkedísz stb. || a. (történettudomány) <Lovagi és katonai öltözéken, páncélon> a kart védő fémlemez v. burok.
  • 4. (régies) (Vívó)kesztyűnek tölcsérformán kiszélesedő, a kart és a csuklót védő öblös felső része, szára. □ Csináljanak egy rohamot … Csak karmantyúra. Aki [a karmantyúra] az első három vágást adja, az a győztes. (Jókai Mór)
  • 5. (műszaki nyelv) Összeilleszthető csövek egyik végén levő kiszélesedés, amelybe a másik cső keskenyebb végét illesztik be.
  • karmantyús.