KUTYÁLKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (
bizalmas,
tréfás)
- 1. Nők körül legyeskedik, pajkosan, sikamlósan kötődik, évődik, csapja a szelet. Valahol a faluban kutyálkodik. || a. (rosszalló) <Férfi> kalandok után jár, kicsapongó, csélcsap nemi életet folytat. Sokat kutyálkodott fiatal korában.
- 2. Csintalanul, pajkosan, huncutul viselkedik, rosszalkodik. Ne kutyálkodj, te gézengúz! □ Nincs zsivány, de ahelyett a | Szél kutatja zsebemet, | Szél barátom, ne kutyálkodj, Megütöm a kezedet. (Petőfi Sándor)
- kutyálkodás; kutyálkodó.