KUTYAFÜLŰ melléknév és főnév -t, -ek, -je [e, e] (bizalmas, tréfás)
<Kedélyesen dorgáló v. tréfásan felháborodást tettető, szemrehányó kifejezésben, felkiáltásban:> haszontalan, mihaszna, semmirekellő, gyalázatos (személy, főként fiú). Mit csináltál, kutyafülű kölyök? El ne csavarogj, te kutyafülű! □ Kutyafülűek ti! Hát elszaladtatok! (Jókai Mór) No megállj, kutyafülű, hiszen lesz még alispánválasztás! (Mikszáth Kálmán)