KUPLÉ főnév -t, -ja (
régies írva: couplet is) (
elavulóban)
Rendsz. vmely operettből elterjedő, igénytelen, rövid életű, felkapott, könnyed műdal, amely gyak. időszerű célzásokat is tartalmaz. □ Műkedvelői előadásokon pajkos kuplékat énekel a leányaival. (Ambrus Zoltán) Ákos
a tréfás kuplét
[dúdolgatta], mely így kezdődik: "Csúf, csúf csakugyan
" (Kosztolányi Dezső)
- Szóösszetétel(ek): kuplédallam; kupléénekes; kuplészerző; kuplészöveg; kuplézene; kuplézeneszerző.
- kuplés.