Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KUNCOG ige -tam, -ott, -jon
  • 1. tárgyatlan Csukott szájjal, lehetőleg feltűnés nélkül, magában, befelé nevet <rendsz. káröröm, csiklandós jóérzés, pajkos ingerkedés kifejezéséül>. A diák kuncog a pad alatt. A bakfisok elpirulva kuncogtak. □ Eltakarta a száját a kezével, s csak a markába kuncogott. (Jókai Mór) Fel is bontotta a levelet …, s ahogy az első sort olvasta, … kuncogva, kacagni kezdett. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) □ Szövőlány cukros ételekről | álmodik … S ha szombaton kezébe nyomják | a pénzt … : | kuncog a krajcár: ennyiért | dolgoztál, nem épp semmiért. (József Attila)
  • 2. tárgyatlan (tájszó) <Gyermek, kis kutya> kényeskedve, nyafogva siránkozik, panaszkodik.
  • 3. tárgyatlan (tájszó) Kunyorál, nyűgösködve kér vmit. Addig kuncogott, míg odaadtam neki. || a. tárgyas (tájszó) Kuncogva panaszol, nyűglődve kér (I. 1) vmit. (szójárás) Engedelmet kuncogok, többet nem huncutkodok: <tréfás bocsánatkérésként>.
  • Igekötős igék: végigkuncog; visszakuncog.
  • kuncogó.