KULCSLYUK főnév, (
népies) kulcsluk, (
tájszó) kulcslik
A záron át, ill. a zárba vezető nyílás, amelybe a kulcsot illesztjük.
Átnéz a kulcslyukon; a kulcslyukon leskelődik; a kulcslyukra teszi a fülét. □ A kulcslyukon át néha, mikor csendesen dolgozik, reszketve nézem őt. (Karinthy Frigyes) Lehajolt a kulcslyukhoz, és lesett befelé. (Nagy Lajos)