Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KULCSOL tárgyas ige -t, -jon (kissé választékos)
  • 1. (rendsz. helyhatározóval) Vhová kulcsol vmit: karját, kezét, ujjait v. lábát úgy teszi vmire, úgy fonja vmi köré v. úgy tartja vmin, hogy erősen átfogja, körülöleli. Karját vkinek a nyaka köré kulcsolja. □ Fejemre kulcsolom a két kezem | és koravénen rád emlékezem. (Kosztolányi Dezső) A fejére kulcsolja nagyanyám két kis vaskos barna kezét s nekiereszti … jajgató … sikítását. (Móricz Zsigmond) || a. Vmivel kulcsol vmit: főleg karjával, lábával így átfog, átölel vmit. Lábával erősen kulcsolja a mászórudat. □ Kulcsolom a térded! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 2. Kezét imára, könyörgésre kulcsolja: ujjait egymásba fonja <az imádkozás, könyörgés külső kifejezéseként>.
  • Igekötős igék: átkulcsol; összekulcsol; rákulcsol.
  • kulcsolás; kulcsoló.