Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <rendsz. szálas v. kisebb részekből álló anyag>, amelynek részei laza összevisszaságban vannak, egymást keresztezik, egymásba gabalyodnak; összevissza gabalyodott, kevert. Kusza bajusz, bokor, növényzet; kusza rendetlenség; kuszán áll a haja. □ Szétszórt sárga haja kuszán röpködte körül dühtől eltorzult arcát. (Mikszáth Kálmán) || a. Összevissza húzott, egymásba gabalyodó vonalakból álló, zavaros <írás, rajz>. □ Milyen reszketeg, kusza betűk! (Mikszáth Kálmán) A három lapon az édesanyja kusza sorai (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Olyan <tudattartalom, tevékenység, szellemi alkotás>, amelynek elemei, részei közt nincs rend, összefüggés, belső logika; zavaros. Kusza beszéd, emlékek, érzések, fejtegetés, gondolatok; kusza mű, regény, terv. □ Apjára vonatkozó emlékei kuszán voltak összehányva a fejében. (Mikszáth Kálmán) Az ábránd egyre fantasztikusabb S egyszerre fölrémlik, mily kusza s dőre. (Tóth Árpád) || a. (ritka) Ilyen lelkiállapotra valló, ebből eredő; zavaros. □ A férj kipirult arccal, kusza tekintettel jött haza. (Tolnai Lajos)