KARDCSAPÁS főnév
Kard élével vkire, vmire mért erőteljes vágás, ütés, csapás. Kivédi a kardcsapást. Egy kardcsapással leterítette ellenfelét. □ Szelim
a lázadók kardcsapásai alatt hunyt el. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) A fegyveres ellenállásnak v. fellépésnek rendsz. jelentéktelen megnyilvánulása. Az ellenség kardcsapás nélkül foglalta el a várat. Egy kardcsapást sem tettek.