Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÁRICÁL tárgyatlan ige -t, -jon karicsál (népies, hangutánzó)
  • 1. <Madár, kül. tyúk> hosszan, vontatottan, vékony, rekedtes hangot ad; kárál. □ Nádiveréb karicsált. (Bársony István)
  • 2. (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben, bizalmas) <Ember, rendsz. gyerek> sokat fecseg, locsog, haszontalanságokat beszél; karattyol. Folyton káricál ez a gyerek. Mit káricálsz annyit?
  • káricálás; káricáló.