KÁRHOZATOS melléknév -an, -abb
(
választékos) Veszedelmes, veszélyt hozó, végzetes.
Kárhozatos politika. □ Kárhozatos istenség a pénz. (Jókai Mór) Kárhozatos bűbáj van ez ifjú ajkán. (Jókai Mór) || a. (
ritka,
irodalmi nyelvben) Átkos, átkozott, bűnös. □ Ébredj, ébredj, istenverte nemzet, Aki ott az elsők közt lehetnél, S kárhozatos lomhaságod által Mindig hátul és alant hevertél! (Petőfi Sándor)