KRÓM főnév -ot, -ja (csak egyes számban) (
ásványtan)
Vegyi hatásokkal szemben nagyon ellenálló, igen kemény, kékesfehér, élénk fényű fém (Cr).
A krómot ötvözetek készítésére, más fémek bevonására használják. || a. Ebből v. vmely vegyületéből való anyag, szer, készítmény.
Krómmal cserez. Krómot használ oxidáló szerül.
- Szóösszetétel(ek): krómcserzés; krómfém; krómnikkel; krómoldat; krómoxid; krómpác; krómsárga; krómsav.