KÖZKEGYELEM főnév (
jogtudomány)
Bizonyos, főleg politikai bűncselekmények miatt elítélt személyek büntetésének (főleg szabadságvesztésnek) az elítéltek nagy tömegére kiterjedő, teljes v. részleges elengedése <az államfő v. a legfőbb kormányzó testület határozata, törvénye folytán>; amnesztia.
Közkegyelemben részesül; közkegyelmet ad, gyakorol.