KÖZHÍR főnév (ritka, régies)
Általánosan ismert, mindenfelé elterjedt hír. <Főleg ezekben a kapcsolatokban:> közhírré tesz vmit: kihirdeti, a közönség tudomására, nyilvánosságra hozza; (népies) közhírré tétetik: <falusi kisbíró szokásos bevezető szavai a hirdetmények kidobolásakor>. □ Az előcsapat Abony alá érkezése csak most vált közhírré. (Gárdonyi Géza)