Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖZLEKEDŐ [e-ë] melléknév
  • 1. (hivatalos) Olyan, aki, ami közlekedik (1), jár (II. 1a). Gyalogosan közlekedő utas; sűrűn közlekedő vonatok. A szabálytalanul közlekedő gyalogjárókat megbüntették. || a. A közlekedés lebonyolítására való. Közlekedő eszköz.
  • 2. (fizika) Közlekedő edény(ek): két v. több, rendsz. különböző alakú és űrtartalmú, egymással alul összeköttetésben levő cső, edény, tartály, amelyben folyadék van. A közlekedő edények törvénye.