Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vmi, vki iránt közönyt mutató, közönnyel viseltető <személy>; közömbös (1), egykedvű. Közönyös vki, vmi iránt; közönyösen viselkedik. □ A diák közönyösen haladt, s közelébe érvén egyszerűen elfordította fejét. (Kosztolányi Dezső) E szomoru házat | azok nyerik, kik közönyösen éltek | s kiket nem ért dicséret, sem gyalázat. (Babits MihályDante-fordítás) Fütyörésztem, s közönyös voltam, | s jóízűen | ettem az édes datolyát. (Szabó Lőrinc) || a. Ilyen magatartást, természetet mutató, eláruló, erre valló, erről tanúskodó. Közönyös ábrázat, arc, tekintet.
2. (ritka, régies) Érdeklődést nem keltő; unalmas. □ Oda se nézett a zöld redőnyös ablakokra , úgy lépegetett el hidegen, mintha valami nagyon közönyös vidéken járna. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) Tekintetbe, számításba nem jövő; közömbös, mellékes, érdektelen. □ A név közönyös, csak a dolog lényege maradjon. (Vas Gereben)