KÖZMEGBOTRÁNKOZÁS [ë] főnév -t, -a (csak egyes számban) (választékos)
Sok embernek, vmely nagyobb közösségnek v. az egész társadalomnak felháborodása, méltatlankodó megbotránkozása <vmely esemény, cselekedet, vkinek magatartása miatt>; közbotrány, közfelháborodás. Ez az intézkedés közmegbotránkozást okozott. Viselkedése közmegbotránkozást keltett. □ Részegen csatangol az utcákon, s közmegbotránkozására vagyon a tisztességes
lelkeknek. (Mikszáth Kálmán) A szőke özvegy már négy napja van itt, s közmegbotránkozást keltett azzal, hogy még senkivel sem kötött ismeretséget. (Ambrus Zoltán)