Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÁRÁL tárgyatlan ige -t, -jon (népies, hangutánzó)
  • 1. <A kapirgáló v. enni kérő tyúk> elnyújtott, kissé érdes hangon folyamatosan szól. □ Ott künn tyúk kárál, szarka csörög. (Babits Mihály) Lompos tyúkja kárál a torsra … (József Attila)
  • 2. (átvitt értelemben, kissé rosszalló) <Ember, főleg nő> feleslegesen jártatja a száját, sokat, lármásan fecseg. Ne kárálj már annyit.
  • Igekötős igék: belekárál; összekárál.
  • kárálás; káráló.