Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖZBESZÓL tárgyatlan ige
  • 1. Vkinek beszédét, szavait vmely megjegyzéssel félbeszakítja, megzavarja, kiegészíti; közbevág. Nem tudja megállni, hogy közbe ne szóljon. Ne szólj közbe, hadd mondjam el, mit akarok. □ Közbeszólt a rádió: – A rögtönítélő bíróság folytatja a vádlottak kihallgatását. (Gelléri Andor Endre)
  • 2. (irodalmi nyelvben) Véleményének, akaratának nyilvánításával irányt akar szabni vmely cselekvésnek, történésnek; közbelép, beleszól, beleavatkozik vmibe. □ Míg nyomos tanáccsal közbeszól az apja És a döntő percet három évre szabja. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) <Vmely tény, természeti v. társadalmi erő> rendsz. gátló tényezőként részt vesz vminek az alakulásában; beleszól (3a). Szép terveink voltak, de a háború közbeszólt. □ [A nagyváros zaja] szép a magasból … De odalent másképen hallanók, Hol közbeszól a szív verése is. (Madách Imre)
  • közbeszóló.