Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KULI [1] főnév -t, -ja
  • 1. (történettudomány) Indiai és kelet-ázsiai napszámos, alkalmi munkás, főleg teherhordó v. személyt fuvarozó egyén. Kínai kuli. □ Bolond muzsika, … Merre jártál? … | Voltál Kongóban, fülledt gumi-táj | Rabjainál s kulik közt, Ázsiában? … (Tóth Árpád)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas) Rossz fizetésért nehéz munkát végző, elnyomott dolgozó. A nevelők voltak a nemzet kulijai. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Kis igényű, kihasznált, szívós dolgozó. Ő a kuli a hivatalban.
  • 3. (bizalmas) Kulikabát. Kulit vesz fel.
  • 4. (bizalmas) Tollhegy helyett csőszerű végződéssel ellátott töltőtoll. Add kölcsön a kulidat, az enyémből kifogyott a tinta.
  • 5. (ritka, bizalmas) Kerekeken járó mindenes kis asztalka. A kulit betolta a szobába.
  • Szóösszetétel(ek): kulikalap.