KÖVETELŐDZIK [e-e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, ..őddzék (..őddzön) követelőzik
Saját maga számára többször követel olyasmit, ami jog szerint nem illeti meg.
Folyton követelődzik, nem lehet kielégíteni. || a.
Követelődzik vkin: vkitől folyton-folyvást, ismételten, többször követel vmit, ami pedig jog szerint nem illeti meg.
Szülein követelődzik.
- követelődzés; követelődző.