KÖTÖZÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. Általában a kötöz igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit kötöznek. Befőttes üveg kötözése; a seb kötözése; a szőlő kötözése; a csomag, a kéve, a zsák kötözése; két lécnek egymáshoz kötözése.
- 2. (orvostudomány) <A sebészeti gyógykezelés egyik mozzanataként:> seb, sérült testrész befedése köt(öző)szerrel, kötéssel (3). Kötözéshez steril anyagot használnak. Bement a kórházba kötözésre.
- 3. (mezőgazdaság) A szőlővesszőnek karóhoz erősítése spárgával v. rafiával. A kötözés tavaszi munka.
- kötözéses; kötözési.