KÖZÁLLAPOT [z-á] főnév (rendsz. többes számban) (
sajtónyelvi)
Vmely államban, országban, vidéken meglevő, jellemző állapot(ok), a fennálló társadalmi rendszer által meghatározott közéleti viszonyok.
A megyei közállapotok tűrhetetlenek voltak. A városunkban uralkodó közállapotok sokat javultak. □ Nem terveztetett közállapotaink javítására semmi, miben ő
részt nem vett. (Eötvös József)
- közállapotú.
kőzápor
Köveknek tömeges v. sorozatos dobá(lá)sa vkire, vmire, vki, vmi felé. □ A ház ablakait és a padlástetőt
kőzápor borította el. (Jókai Mór) || a. Vhonnan, főleg hegyről lezúduló kövek tömege. Valóságos kőzápor zúdult a lavina nyomán a völgyre.
- kőzáporos.