KÖZBENJÁRÓ melléknév -lag és főnév
Olyan (személy), aki vkinek, vminek az érdekében vmely dologban eljár, szót emel, kérelmez, tiltakozik, közvetít. Közbenjáró fél. Közbenjárónak ajánlkozott a perlekedők közt. A közbenjárónak sikerült az ügyet elsimítania. □ A citoyenhez [= a polgártárshoz] fordult
, hogy legyen közbenjáró nálam,
a béke és szövetség pipáját kiszívjuk. (Jókai Mór)