KÖNYVSZAKÉRTŐ [k-é] főnév (
pénzügy,
1945 előtt)
Olyan személy, akit rendsz. közgazdasági egyetemi tanulmányainak elvégzése v. a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági könyvvitelben szerzett hosszabb gyakorlata és szakvizsgája alapján üzleti könyvek és számadások megvizsgálására képesítettek; könyvvizsgáló, revizor.
Hites könyvszakértő: <1950-ig> hatóság által üzleti könyvek, számadások felülvizsgálatával megbízott személy. □ Arról van szó, hogy a város szanálja az intézetet, s felajánlották a könyveket. Megjegyzem, hogy ezek nem alkalmasak
a tökéletes átvizsgálásra
Ha
egy könyvszakértőt akarnánk beállítani,
annak be kellene menni a sertéstenyésztő irattárába. (Móricz Zsigmond)
- könyvszakértői; könyvszakértőség.