KÖRÜLMETÉLÉS [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. (ritka) Általában a körülmetél igével kifejezett cselekvés, művelet; az a cselekvés, hogy vmit körülmetélnek (1). A papírnak ollóval való körülmetélése.
- 2. (vallásügy) Az a vallásos szertartással egybekötött művelet, műtét, hogy a fiúgyermeket v. férfit körülmetélik (2). A körülmetélés főként a zsidók és a mohamedánok körében szokásos.
- körülmetélési.