Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖZBEVET tárgyas ige
  • 1. (kissé választékos) <Saját v. más beszéde közben> a gondolatmenetet megszakítva, mellékesen, futólag, röviden megemlít, kiegészítésként v. ellenvetésként megjegyez vmit; közbeszúr. Legyen szabad itt közbevetnem, hogy … □ Nagyon heves a fiatalember, veté közbe a vén tüzértiszt. (Jókai Mór)
  • 2. Közbeveti magát: szemben álló felek összecsapásának megakadályozása v. küzdelmük megszüntetése végett határozottan közbelép. Az utolsó pillanatban a járókelők közül valaki közbevetette magát, s megakadályozta a verekedést. □ A múltkor az ispán miatt kegyetlenül megverte az asszonyt, talán agyon is ütötte volna, ha az ispán közbe nem veti magát. (Nagy Lajos) || a. (régies) Közbeveti magát: vkinek az érdekében döntő lépést tesz, erélyesen közbelép vkiért. □ Nincs-e valakid, aki éretted magát közbevetné? (Arany János)
  • közbevetés; közbevetett; közbevethető; közbevető.