KOROG  tárgyatlan ige korgott, -jon (rendsz. egyes szám 3. személyben) (
hangutánzó)
<Gyomor, has> üres állapotban az éhség jeleként morgásra emlékeztető hangot ad. 
Éhes vagy, hogy úgy korog a gyomrod? □ Csütörtök délben 
 már mindnyájának száraz lett a gégéje, és korgott a hasa. (Mikszáth Kálmán) Gyomruk korogni kezdett, hatalmasan, követelve a maga jogát. (Kosztolányi Dezső)