KÖZBEKIÁLT tárgyas ige (tárgy nélkül is)
Vkinek a beszéde, előadása közben odakiált vmit; belekiált vmibe vmit.
Néhányan közbekiáltották, hogy "le vele"! A gyűlésen sokan közbekiáltottak. □ A csinos beszéd úgy lehet, megmenti vala a magisztrátust, ha
közbe nem kiált Permete Gáspár. (Mikszáth Kálmán)
- közbekiáltás; közbekiáltó; közbekiáltott.