KÖRFORGALOM főnév (
közlekedés)
<Két v. több útvonal kereszteződésénél> olyan egy irányú forgalom, amelyben az egyik útvonalról a másikra térő járművek egymást nem keresztezhetik.
A Kálvin téri körforgalom. || a. Villamosoknak, autóbuszoknak kör v. hurok alakú útvonalon való közlekedése, forgalma.
Egyirányú, kétirányú körforgalom.
- körforgalmi; körforgalmú.