KÖHÖGTET [e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë] (
hangutánzó)
tárgyas
Köhögtet vkit: köhögést okoz vkinek, köhögésre készteti.
Elég sűrűn öntözték a feltört útszakaszt, hogy a felszálló por ne köhögtesse az arra járókat. || a. (tárgy nélkül)
A füst köhögtet.
- Igekötős igék: kiköhögtet; megköhögtet.
- köhögtetés; köhögtető.