KÖPÖLY főnév -t, -ök, -e [e] köppöly (
orvostudomány,
régies)
- 1. Kis üveg- v. fémbura, amelyben melegítéssel megritkították a levegőt, majd hirtelen a beteg testrésznek gyak. felhasított bőrfelületére borították; a légnyomás-különbség szívó hatása a bőrfelületen, ill. a beteg testrészen vérbőséget idézett elő, v. a vérzést elősegítette, fokozta. □ Matyi
[a doktort] Még életbe lelé, s hozzá beszegőde inasnak. Oly feltétel alatt, hogy az
érvágó, köppöly, kristély
S más borbélyszerszám hasznára
Oktatná őtet. (Fazekas Mihály) De nem foly a vére, mert nincs olyan bőven; Száz nadály, száz köppöly sem szína belőle. (Arany János)
- 2. Köpölyözés. Száraz, véres köpöly: olyan k., amellyel a bőr felnyitása nélkül, ill. felnyitásával vonják el a vért.