Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖTÖZ ige -tem [e], -ött, -zön
  • 1. tárgyas <Egy v. több dolgot, személyt> többszörösen v. többször egymás után erősen megkötve odaerősít vhova. Zsineget kötöz a szögre; a borjút a kerítéshez kötözi; a szőlőt a karóhoz kötözi. A rabló egy fához kötözte áldozatát. □ Bús anyóka … ringó sárga drótra Lankadt rózsákat kötözött. (Tóth Árpád) || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (mezőgazdaság) <Szőlőt v. más hajlékony szárú növényt> növésében úgy támogat, hogy fiatal hajtásait karóhoz köti, erősíti. Paradicsomot, szőlőt kötöz; a rózsákat kötözi. Megyünk kötözni. Nagyobb gazdaságokban rafiával kötöznek. □ Már ma szöllőt sem kötözni, sem kapálni nem lehet. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) [A szőlőt] még az idén is az asszony kötözte, fattyazta, levelezte. (Eötvös Károly) || b. tárgyas <Több egynemű tárgyat> egymás után összefogva, kötéssel összeerősít, egymáshoz rögzít. Mezei virágot csokorba kötöz. □ Húgom virágokat kötöz a kertbe, aranytálban mosakszik reggelente. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. tárgyas <Vmely tárgyat, rendsz. csomagot> többszörösen v. több helyen átköt, összeköt, hogy szétbomlását, széthullását megakadályozza. Most kötözi a csomagot. □ Eleven sürgés mindenfele pezsdül, Göngyölik a sátort … Térdelik a málhát, ügyesen kötözve. (Arany János) || a. tárgyas <Sonkát kicsontozott állapotban> zsineggel több helyen, több irányban körülcsavar, és henger alakúra összeszorítva megköt. || b. tárgyas <Befőttet> üvegbe zár úgy, hogy az üveg szájára pergamenpapírt v. celofánt tesz, azt zsineggel többször szorosan körülcsavarja, és erősen megköti. □ Befőtteket kötözött … szilkébe, csuprokba. (Gárdonyi Géza)
  • 3. tárgyas <Embert, állatot> kötél, háló v. más efféle eszköz segítségével tehetetlenné tesz, mozgásában megakadályoz. Kötözni való → bolond. □ Haza ment s neki állt otthon a hajának, Neki esett tépni, homlokát öklözni: Csak lesték a szolgák: kell-e már kötözni? (Arany János) Ez az Opatovszky csakugyan egy kötözni való bolond, tébolydába való. (Jókai Mór) Egy vén oroszlán … ide tévedt … S vadásznak rája ezer éve S ezer tőr és háló kötözné. (Tóth Árpád)
  • 4. tárgyas <Sebet, sérült embert v. testrészt, operált beteget> kötéssel (3) ellát. A műtétet befejezték, a beteget most kötözik.
  • 5. tárgyas <Több egyforma dolgot> több mozdulattal egymás után huzamosabb ideig v. rendszeresen kötve (III. 1–2) készít. Egész nap koszorút kötöz. Kévét kötöznek. A halászok hálót kötöznek.
  • 6. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Vmit vmihez kötöz: <körülmény, tényállás> vminek létét, hovatartozását, vmihez való viszonyát szorosan meghatározza. □ A középkor vagy reneszánsz latin irodalmát még a nyelv sem kötözte nemzethez. (Babits Mihály) || a. tárgyas (átvitt értelemben, régies) <Érzelem, körülmény> vkit erősen, tartósan köt vkihez, vmihez; odakötve tart, odaláncol. □ Melindáról lemondok, és | színlett feláldozásom annyival | jobban kötöz szívéhez. (Katona József) A földhöz minket baj, s öröm kötöz. (Vörösmarty Mihály)
  • Igekötős igék: átkötöz; bekötöz; elkötöz; felkötöz; hátrakötöz; hozzákötöz; idekötöz; kikötöz; körülkötöz; lekötöz; megkötöz; odakötöz; összekötöz; rákötöz; végigkötöz; visszakötöz.
  • kötözetlen; kötözget; kötözhető; kötöző; kötözött; kötöztet.