Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖNYÖKLŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy>, aki könyököl (1), v. vmire rákönyököl. Az ablakba könyöklő leány; a karfára könyöklő utas.
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Olyan <személy>, aki előrehaladása, karrierje érdekében megalázkodóan v. kíméletlenül törtet (2), könyököl (2). Ronda, könyöklő alak.
  • II. főnév -t, -je [e]
  • 1. (tájszó, régies) <Karzaton, folyosón, erkélyen, ablakon> párkányféle kiképzés, amelyre könyökölni lehet. □ Csak a tornác könyöklőjéről röppent el egy tollászkodó fehér galamb … (Móricz Zsigmond) || a. (elavult) Ámbitus, tornác. □ Könyöklőn Várnak az Udvari cselédek. (Arany János)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Törtető, karrierista, stréber személy. Az ilyen könyöklőnek befellegzett.
  • könyöklős.