Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖLT [1] tárgyas ige -ött, -sön; -eni [e]
  • 1. (népies) Álmából ébreszt; kelt [1]. Ne költsd korán a gyereket, hadd aludjék! □ Költik az én nénémet hatágú korbáccsal, Engemet is költenek szép hajnali csókkal. (népköltés)
  • 2. (átvitt értelemben, régies) <Vmilyen érzelmet> ébreszt, létrehoz vkiben; kelt [1]. □ És meghal, anélkül hogy legördűlt feje A kegyetlen nőben szerelmet költene. (Arany János) Az öreges legény … szánalmat költ a fiatal leányban. (Tolnai Lajos)
  • Igekötős igék: felkölt.
  • Szóösszetétel(ek): fennkölt.
  • költöget.