KOTYVALÉK főnév -ot, -a v. -ja (rosszalló)
Hozzáértés nélkül v. hevenyészve elkészített, silány minőségű főtt étel. Megunta a főzőmindenes kotyvalékait. □ Ím ez komoly tanácsom a felpanaszolt rossz vinkóért, dibdáb kotyvalékért, kapadohányért, amivel tavaly meg akartál ölni. (Arany János) Az öreg Salamon bácsi él-hal a jó ételért, mert gazdasszonya a legrosszabb kotyvalékkal kínozza. (Tolnai Lajos) || a. Ismeretlen anyagokat tartalmazó, bizalmatlanságot keltő, szokatlan étel. □ Tudom, hogy meguntad azt a sok úri kotyvalékot, mivel itt traktáltak a fővárosban. (Jókai Mór) || b. (ritka, irodalmi nyelvben) Különféle növényekből főzéssel készült lé; főzet. □ A kuruzslónő
készített számára öldöklő kotyvalékot. (Jókai Mór)