KAVIÁR főnév -t, -ja, (
ritka,
régies,
finomkodó) káviár (csak egyes számban)
Egyes tengeri halaknak (főleg a toknak és a vizának) erősen sózott, tartósított ikráiból álló csemege. □ Egy doboz orsovai kaviár is akadt. (Krúdy Gyula) A bús úriasszony |
kenyeret nem eszik soha, | csak aszpikot,
káviárt. (Kosztolányi Dezső) || a. (
átvitt értelemben) Kifinomult ízlésű embernek való irodalmi csemege. □ A darab, emlékszem, sehogy sem tetszett a tömegnek; a nagyközönségnek kaviár volt. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
- Szóösszetétel(ek): kaviárízű.
- kaviáros.