KARAKÁN melléknév -ul, -abb (
bizalmas)
Olyan <személy>, aki öntudatosan és szókimondóan lép fel, s határozottan és talpraesetten cselekszik.
Karakán fickó, legény. Karakán ember volt. □ Bárcsak összevágna a kedves barátom látogatása a Petőfiével, ki azt nekem megígérte, s amilyen karakán fattyú, hiszem, teljesíti is. (Arany János) Karakán ember az! nem jó azzal tréfálni! (Jókai Mór)